Csak szervezés kérdése?

Te nem halottad még anyukádtól/nagymamádtól/bármilyen tetszőleges, idősebb női rokontól, aki nevelt már fel gyereket, hogy ezek a “mai” anyák lusták, és nem tudják jól beosztani az idejüket? Bezzeg ők anno mindent tökéletesen megoldottak, ragyogott a ház, kész volt délre az ebéd, 6-7-re a vacsora, a gyerekkel is eleget foglalkoztak, de egyébként meg teljesen jól eljátszott magában is, nem úgy, mint ma, ezek az “elkényeztetett” gyerekek.

Nos, nem csak Te kaptad ezt meg. Minden fiatal anyuka ezt hallgatja, persze rosszalló pillantásokkal kísérve, utalva rá, esetleg nyíltan hozzátéve, hogy ő mindent rosszul csinál. A támogatás helyett sokszor csak elbizonytalanítják az embert, és egy idő után maga is úgy érzi, hogy mindent rosszul csinál. Hiszen elvileg mindez csak szervezés kérdése lenne.

Máshogy viszonyulunk a gyerekekhez

A sok kéretlen tanács mellett talán meghallottad azokat a megjegyzéseket, hogy ők “nem kapatták el” a gyerekeiket, nem vették fel “minden nyikkra”, semmi baja nem lesz, ha “sír egy kicsit”, meg “erősödik a tüdeje”.

Elég egyértelmű, hogy ők kicsit máshogy álltak a gyerekekhez, és ezt sokszor ki is mondják. Berakták a kiságyba, járókába, csinálták a dolgukat, és ha a gyerek ordított, akkor ordított, egy idő után leszokott róla. Ezt manapság az anyukák többsége nem fogadja el, és elég sokat fejlődött a gyermekpszichológia is, így tudjuk, hogy nem helyes. Márpedig ha nem akarod ordítani hagyni a hasfájós/anyahiányos/fogzó/szeparációs szorongással küzdő gyerekedet, akkor te bizony nem fogsz délre háromfogásos ebédet rittyenteni egy nehezebb napon.

Függ a segítségtől és a baba habitusától

Tehát nem, nem csak szervezés kérdése. Függ attól, hogy mire jutsz a házimunkával, hogy milyen babát “dob a gép. ” Vannak anyamatricák, azonnal sírnak, ha anya lerakja őket, és vannak, akik békésen néznek a pihenőszékből, amíg takarítasz – utóbbi esetben nyilván könnyebb.

Illetve van, akinek készenlétben áll a segítség: nyugdíjas, unatkozó nagymamák, sokat otthon lévő apa, esetleg bébiszitter. Így sem nehéz helyt állni, de aki a hétköznapok nagy részében tényleg teljesen egyedül van, és a babája sem az a nyugodt típus, annak nem könnyű. Engedd el a lelkifurdalást, hiszen csak Te tudod, mi van a háttérben. Foglalkozz a babáddal, élvezd ki ezt az időszakot, ezért vagy otthon – nem azért, hogy az elmaradt házimunka miatt szorongj!

A gyerek a legnagyobb tükör minden anya számára

A gyerek minden nap próbára tesz, abban, amiben egyáltalán nem vagy jó, és fejlődnöd kellene. Ha ezt már a legelején tisztázod, érteni fogod, miért vagy annyira feszült, frusztrált, ideges. Senkinek nem jó, ha tükröt tartanak neki, miben annyira gáz. De fogd fel másképp! Jobb ember leszel általa! Tudatosítsd magadban, hogy igen, ez ezért történik, mert dolgom van ezzel az érzéssel. Máris sokkal könnyebb, ha nem elnyomjuk, hanem tudatosítjuk a tényeket.

0 válasz

Szólj hozzá a bejegyzéshez! Érdekel a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.