Barion Pixel

A női lét és a mentális betegségek kapcsolata

A társadalmak összességében talán soha nem voltak annyira érzékenyek a mentális nehézségek
kapcsán, mint ma. Igaz, azért van még hova kollektívan fejlődnünk. Munkavállalóként például
gyakran tapasztalhatjuk, hogy egy-egy fizikai tünet, betegség vagy épp műtét kapcsán, jobb esetben
egy-egy együttérző pillantást és a betegszabadság, táppénz lehetőségét is megkapjuk, míg mentális
nehézségeink olyan szitokszavak, tabu témák, amelyeket felvállalni sem merünk, mert rögtön
megkapjuk az akaratgyengeségünk vagy épp érzékenységünk kritikáját. Holott napjainkban, a
fizikai és a mentális nehézségek között valójában nem igazán tehetünk lényegi különbséget,
mindkettő kezelése az orvostudomány fennhatósága alatt zajlik.

Meglepő módon, a mentális nehézségek, nemek közötti különbségének témája is alulreprezentált.
Természetesen minden tünet, minden díszfunkció összetett jelenség és mindannyiunkra hatnak
különböző biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők is. Ebben a cikkben közelebbről is
megvizsgáljuk, hogy a nők milyen mentális betegségekkel szemben érzékenyebbek, miért alakult ki
ez a különbség, és milyen hatásokkal kell szembenézniük mindennapjaik során.

Biológiai tényezők és hormonális változások

A női test biokémiája és anatómiája összetett. Ennek az összetettségnek köszönhetően, bizonyos
hormonális, endokrinológiai változásoknak a hatása alatt állunk. A menstruációs ciklus, a terhesség,
a szülés utáni időszak, valamint a menopauza mind jelentős hormonális ingadozásokkal járnak,
amelyek befolyásolhatják a hangulatot és a mentális állapotot. Íme a leggyakoribb, biológiai
változásokkal együtttáró mentális nehézségek felsorolása:

  • Premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD): Ez a menstruációs ciklussal összefüggő
    súlyos hangulatzavar, csak az aktívan menstruáló nőknél fordul elő. A PMDD tünetei közé
    tartozik a szorongás, az ingerlékenység, a depresszió és a koncentrációzavar, amelyek
    jelentős hatással lehetnek az életminőségre és visszatérő jelleget mutatnak.
  • Szülés utáni depresszió: A szülés utáni hormonális változások és az anyaság kihívásai miatt
    sok nő szembesül ezzel a problémával. Az érintett anyák gyakran éreznek bűntudatot vagy
    szégyent, ezen felül a család, a társadalom, a közösségek elvárása és a nemlétező tökéletes
    anya kép keresése mind megnehezíthetik a segítségkérést és a belátást.
  • Menopauza és depresszió: A menopauza idején csökkenő ösztrogénszint szintén növelheti
    a depresszió kockázatát, különösen azoknál a nőknél, akik korábban is küzdöttek mentális
    problémákkal.

Társadalmi és kulturális nyomás

A biológiai kiszolgáltatottságon túl, nem figyelmen kívül hagyható a társadalmi szerepekből fakadó
feszültség és elvárás rendszerek sem. A „tökéletes nő” mítosza – amely egyszerre várja el, hogy
valaki kiváló anya, sikeres karrierista, és vonzó nő, feleség legyen – rendkívül stresszes és kimerítő
lehet. Ez a fajta belső és külső konfliktus az alábbi nehézségeknek ágyaz meg:

  • Szorongás és önértékelési zavarok: A nők gyakrabban élnek át szorongást és alacsony
    önértékelést, amit részben a médiában közvetített irreális szépségideálok, részben a
    társadalmi elvárások, a környezetből származó tapasztalatok táplálnak.
  • Bántalmazás és trauma: A szexuális zaklatás, párkapcsolati és családi erőszak és egyéb
    bántalmazási formák aránya statisztikailag magasabb a nők körében, ami jelentősen növeli a poszttraumás stressz zavar (PTDS) kialakulásának kockázatát és egyéb dependeciával kapcsolatos nehézségeket, bizonyos személyiségzavarok létrejöttét.

Mentális betegségek, amelyekben a nők különösen érintettek, amikre kiemelten figyelnünk kell:

  1. Depresszió
    A számok fekete-fehéren megmutatják, hogy nagyjából a nők kétszer nagyobb valószínűséggel
    szenvednek depresszióban, mint a férfiak. Ennek oka részben biológiai (hormonális ingadozások),
    részben pedig társadalmi (nagyobb terhelés a gondoskodói szerepekben). A depresszió tünetei közé tartozik az állandó szomorúság, energiahiány, érdeklődésvesztés és alvászavarok, lelassultság, befásultság.
  2. Szorongásos zavarok
    A szorongásos zavarok szintén gyakoribbak nőknél, különösen a generalizált szorongásos zavar
    (GAD) és a pánikbetegség. A nők érzékenyebbek lehetnek a mindennapi stresszorokra, és nagyobb
    arányban tapasztalhatnak irracionális félelmeket vagy túlzott aggodalmat, figyelmüket jobban leköti a jövőn való túlagyalás.
  3. Étkezési zavarok
    Az étkezési zavarok, mint például az Anorexia Nervosa és a Bulimia Nervosa, túlnyomórészt nőket
    érintenek. Ezek a rendellenességek gyakran a testképzavarokból és a fogyókúrázás iránti
    kényszerből fakadnak, amelyet a társadalom “vékony” testideálja táplál vagy épp a származási
    család diszfunkcionális működése, ami ismételten kapcsolati zavarra utal.
  4. Bipoláris zavar
    Noha a bipoláris zavar előfordulása nagyjából azonos férfiaknál és nőknél, a nők hajlamosabbak a
    bipoláris II típusra, amely depressziós epizódokat és enyhébb mániás szakaszokat foglal magában.
  5. Obszesszív-kompulzív zavar (OCD)
    Az OCD előfordulása a nemek között hasonló, azonban a nők esetében gyakran olyan kényszerek
    formájában jelentkezik, amelyek a tisztaságra, rendrakásra és a gondoskodásra összpontosítanak,
    amelyek jobban asszociálódnak a női szerepekkel, így például a takarítási mánia sokáig rejtve
    maradhat. Az anyasághoz kapcsolódó felelősség például erősítheti ezeket a tüneteket.
  6. Borderline személyiségzavar (BPD)
    A BPD diagnózisa a nők körében sokkal gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ez a
    rendellenesség érzelmi instabilitást, önkárosító viselkedést, intenzív emberi kapcsolati
    konfliktusokat és súlyos önértékelési problémákat okozhat
  7. Szomatizációs zavar
    Ez a rendellenesség fizikai tünetekben nyilvánul meg, amelyek mögött bizonyíthatóan nem áll
    szervi betegség. A nők hajlamosabbak a szomatizációra, részben a stressz és a szorongás feldolgozásának eltérő módszerei miatt, vagyis az elfojtásból eredően a pszichés nehézségekből testi megnyilvánulásai, fájdalmai keletkeznek.

Hogyan segíthetünk, mit tehetünk?

  1. Támogató közösségek és párbeszéd
    A társadalmi tabuk lebontása és a nyílt párbeszéd a mentális egészségről segíthet abban, hogy a nők könnyebben kérjenek segítséget. Támogató csoportok és online közösségek is hasznosak lehetnek, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és sorsközösséget vállalhatnak a többiekkel.
  2. Megfelelő ellátás és szakértői segítség
    A mentális egészséggel foglalkozó szakemberek szerepe kulcsfontosságú. A terápiák, mint például a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a gyógyszeres kezelés kombinációja hatékony lehet a mentális zavarok kezelésében.
  3. Társadalmi tudatosság növelése
    Oktatási programok, a közösségi média által közvetített pszichoedukációs tartalmak és kampányok révén csökkenthető a mentális betegségeket övező stigma, és növelhető a nők önbecsülése és önérvényesítése.

Baranyi Dorka

pszichológus

A szerzőről

A pszichológia számomra nem csak egy tudomány, nem csak filozófia, meggyőződés, világnézet vagy szemlélet, a pszichológia számomra művészet. Az elfogadás művészete, a kapcsolódás művészete, a felfedezés művészete és a változtatás művészete is. Egy összművészeti alkotás.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj az elsők között minden aktualitásunkról, hírünkről és gazdagodj értékes tartalmakkal!

Kategóriák

További bejegyzések a szerzőtől